A freeblog szolgaáltatásával jó ideje nem vagyok megelégedve, a tárhelyünk is kevésnek bizonyult, ezért már régóta érlelődik bennem a gondolat, most megtaláltam a megfelelő alkalmat is. Léna születésével új fejezet kezdődik kis családunk és a blogunk életében is. Mostantól itt várunk mindenkit szeretettel:

SZONJAESLENA.BLOGSPOT.COM

 
Most csak röviden annyit, hogy:
Ma reggel hazajöttünk, minden a legnagyobb rendben velünk. :)
A lányok tündérek, legnagyobb gondunk jelenleg a túl szeretés, ugyanis Szonja akkor is puszilgatná, simizné, ölelné a húgát, mikor ő épp alszik. :)

Majd igyekszem jelentkezni kicsit részletesebben is hamarosan. :)

No akkor jöjjenek a Szonja dumák a teljesség igénye nélkül:

• Mutat a konyhában lévő mézescsupoorra:
  

Mindkét csajomról igyekszem helyzetjelenteni. :)

A kisebbik:
Köszöni remekül van! Lepény állapota, köldökzsinórvér áramlás, szívhang minden remek, ami jó hír. :) Ennek köszönhető, hogy fel sem merült a kórházi befekvés, amitől nagyon féltem. Hétfőig szabadlábon vagyunk, ha nem óhajt megismerni minket addig a leányzó, aznap pedig ha akar, ha nem kénytelen lesz előbújni. Az utolsó dátum: 2009.08.17. reggel 6:00. Legkésőbb ekkor csengetünk a szülőszoba ajtaján és megindítják azt, amiről még mindig nagyon ramélem, hogy inkább magától indul meg addig.

De azért a lelkemnek jót tett, hogy most már van egy végső terv, egy utolsó dátum. Továbbra is bízom benne, hogy nem kell addig várni!!!!

A nagyobbik:
Köszöni ő is remekül van! :) Apa szabadságát tölti, így aztán végképp nincs oka panaszra. A dumálókáján sokszor megszakadunk a nevetéstól. Az utóbbi napok legjobbjai gyűjtés alatt állnak, ha holnap még 2in1 leszek, akkor bepötyögöm, amik eszünkbe jutnak addig. 

A kutyasétára mindig futóbicajjal jön mostanában, ma pedig végre levittük a fényképezőgépet is, így készült új videó a technikájáról és úgy fest ezt még feltölteni is sikerült. Íme:

Mára volt randink a gólyával. Vártuk. Nagyon! És kissé csalódottan keltünk fel reggel, hogy elfelejtett minket. Bánatunkban nagyot gondoltunk és hát ha Mohamed nem megy a hegyhez... Délután elmentünk mi hozzá. És még sok sok másik állathoz. Az Állatkertbe.

A gólya magyarázkodott, hogy elnézte a naptárt meg hogy sok a dolga... de nem győzött meg minket. Reméljük betartja ígéretét és mielőbb erre repül egy kis rózsaszín csomaggal, különben...

Addig is képek máról:

A látszat egyébként kicsit csalóka. Fizikailag ugyan tényleg jól vagyok, de a lelkemet kissé megviselte, hogy még itt pötyögök és nem a kórházban vagy esetleg már itthon babázok. Nem számítottam erre. Nagyon nem...

Jajj és el ne feledjem!
Ha már a gólya nem jött hozzánk, jött helyette az éj leple alatt Fogtündér. Tizenhetedszer. A jobb alsó szemfogat hozta most Szonjának. Ez volt a 2 éves és 4 hónaposnak a hófordulós ajándéka Hug helyett... Már csak három randi van hátra a tündérrel!!! :))

Tévedés ne essék! Nem azért nem írok pár napja, mert ramatyul érzem magam a bőrömben! Épp ellenkezőleg. Remekül vagyok. Bár már napok óta győzködjük a kisebbiket, hogy ismerjük már meg egymást szemtől szembe, és minden este úgy fekszünk le, hogy "talán most", ennek nem az az oka, hogy nehezen bírnám.

Élvezem az utolsó pocakos napokat, kiélvezem az utolsó bentről jövő mocorgásokat, de mindemellett igyekszem kiélvezni az utolsó olyan napokat, mikor Szonja az egyszem lányunk és nem kell megosztanom az időmet a két szívem csücske közt. No meg a fészekrakó ösztön sem került el, volt ablakpucolás meg nagytakarításos rendrakás és minden ami kell, bár lassan kezdhetném elölről, mert a tempóm azért nem volt az igazi. :D Így aztán a gép bekapcsolva is alig van mifelénk manapság. :)

• Szonja határozottan helyre rázódott, már ugyanolyan lelkesedéssel beszél Tesóról, Tesónak, mint 1-2 hete, egyedül a kórházas témát kerül, azt a részt még az AnnaPetiben sem kommentálja, ami nagy dolog. :(
  Ráadásul immáron 3 olyan éjjelen vagyunk túl, amikor hajnal 1 és 2 közt futva(!) jelenik meg nálunk, hogy jött anyához aludni. :O Szerencsére tényleg aludni jön, nem bohóckodni, mint régebben és szépen alszik is a köztünk kijelölt helyen, nem óhajt keresztbe fordulni sem, így nagyon nem bánom. Ha neki most erre van szüksége, ám legyen. Volt már annyi kósza alvási szokás az életében, hogy biztosan tudom, ez sem fog így maradni. Most viszont boldog tőle! :)
• Tesókáját mostanában HUG néven illeti. Nem a nevén nevezi, nem tesóka, nem hugi, nem kisbaba hanem hug. És ezt az alakot ő találta ki, vélhetőleg visszaalakította  a hugiból, mert tőlünk nem hallotta, az tuti!
  A múltkor pedig még rendre is utasította, hogy "Hug most máj lassan gyeje ki, különben bünti lesz!" :D
• Különben ez most szokása. Mindenkit nevel. A játszótéren a gyerekeket, akik nem a megfelelő helyen mennek fel a csúszdára, a kutyákat, babákat, minket, mindent... :)
  
• Ma érte egy kis baleset a játszótéren sajnos. A saját (!!) szemébe kaparta fél tonna homokot. Itthon sem nagyon tudtuk kimosni, így apuja elment a patikába valami szemcseppért, de végül nem lett rá szükség, mert mire hazaért sírt annyit a macerálástól, hogy zsepivel elég jól ki tudtam törölni neki. Remélem nem lesz gond belőle!!
• A fabicajos videót nem bírom feltenni, de már csinálnom is kellene egy újat, mert azóta tovább fejlődött. Már métereket gurul úgy, hogy a lába nem éri a földet. Egyensúlyoz. :)
• Két napja minden nap kiborítja a játékos zsákját a szobájában és nem engedi, hogy rendet rakjak napközben, mondván " Anya! Ez az én lakásom!" bocsi...
  
•  Reggel jól megijedtem, mert fogmosáskor elég véres volt amit kiköpött, de szerencsére csak a legutóbb áttört nagyőrlője tört jobban elő és ott vérzik az ínye. Elég randán néz ki neki, biztos nem fájdalmatlan a dolog. :( És ott van még az íny alatt fehérlő két alsó szemfoga és az utolsó hiányzó nagyőrlő is, ami egészen biztosan mocorog már jó ideje.
• nem akajok korszaka van. Gyakorlatilag azt hiszem semmit sem akar. Csúnya nézésemre, már olykor vált nem szeretnékre, de az akarok és a szeretnék ritkán hallott szavak mifelénk. Na jó! Sétálni elég gyakran akaj. Csak enni nem, meg fésülködni, meg fogat mosni, meg odajönni ha hívom meg aludni és felöltözni és fürdeni menni és hasonlókat nem...Bár az az igazság, hogy a legtöbbjét valójában akarja, csak olyan jó ellenkezni...
  

A múltkor írtam, hogy mennyire aggaszt Szonja viselkedése, nem alvása, nyűgössége. Úgy fest, nem csak rossz irányba működik a "ha leírom megváltozik" elv nálunk, de jóba is. 

Azóta mintha enyhülni látszana a gond.
Igaz a rendszer újra változott, most leginkább is a régire (11-es alvás) hasonlít, és a kis sírásokat ügyes figyelemeltereléssel el lehet fojtani.

Tegnap délután mentem a dokimhoz, kicsit tartottam tőle, hogy hogyan fog elengedni, de két kicsit elkeseredett "Anya gyeje vissza!" után rohant apuja hívó szavára játszani és semmi gond nem volt míg nem voltam itthon. Ez azért nagyon kellett most a lelkemnek. :)

A dokinál újra összefutottam a csajjal akivel 2 nap különbséggel vagyunk kiírva, így minden vizsgálatot együtt ültünk végig, hol a nagytesókkal hol nélkülük, mert bizony náluk is pont annyi idős a bátyus, mint nálunk a nővérke. :) Ő is megnyugtatott kicsit, hogy bizony az ő fia is tuti érzi, hogy közel a nap, mert pontosan ugyanúgy kezdett viselkedni, mint Szonja. Sőt! És őt is legalább annyira aggasztja ez az egész, mint engem...
Kicsit gonosz dolog tudom, de jó látni, hogy nem csak nálunk alakult ki ilyen furcsa helyzet.

És még valami álljon itt Szonja mentségére: a fogai. Szegénynek 3 van egyszerre bedurranva, és kiderült, hogy a félig kint lévő szemfog is sajoghat rendesen, ugyanis tegnap egy sima tojásos nokedli evés közben sírva fakadt és azt a fogát mutatta, hogy megfájdult. Úgy látszik minden összejött szegényemnek! :(